Kedves Látogatónk!

A családom története - mint általában sokunk életében - akkor lett fontos, amikor már csak kevesen éltek azok közül, akik mesélni tudtak volna az elődökről. Későn kezdtem hozzá és elbizonytalanodtam: csak nagyszüleimig "látok vissza". Ekkor azonban  Zacher András személyében szakavatott kutatóra akadtam.  Az Ő áldozatos munkája segített megismerni az őseimet, segítségével gyermekeimtől (Sulyok Viktória és Péter) az 1700-as évek elejéig "fejtettük vissza" a rokoni szálakat. Az alábbiakban bemutatom az eddigi eredményt:

Íme a Sulyok család "fája", PDF Formátumban

A további "nyomozás" eredményének megismeréséért látogass vissza később.

 

Amennyiben a nevek között ismerősre, családtagra bukkansz, és adatot vagy esetleg képet tudsz rendelkezésemre bocsátani, nagyon hálás lennék.

Köszönöm érdeklődésedet: Sulyok Tibor

 

Templomok, ahová az őseink valami módon kötődtek. Születtek, házasodtak, meghaltak. Itt a felmenők.

Piros betű a gyerekek anyai, kék az apai ághoz kötődő templomokat és neveket mutatja, a könnyebb eligazodás kedvéért. A képekre kattintva a település honlapjára jutsz és kaphatsz hasznos információkat őseink lakóhelyéről. 

1. kép. Árpás katolikus templomát IV. Béla fő embere, Móric mester alapította meg, mint Szent Jakab premontrei prépostságot. Maga az épület a XIII. század első felében román illetve gótikus stílusban épült, majd 1750 körül barokk ízlés szerint átalakították. Az ősi árpási katolikus templomhoz Katona József erdőkerülő és felesége, Barta Róza lányának, Rozáliának 1815. évi megkeresztelése, valamint az ő 1837-ben ugyanitt tartott esküvőjének eseménye köthető. 2. kép. Császár református templomát csak a Türelmi Rendelet kihirdetése után, 1784-ben emelték, így tehát már ebben a ma is látható épületben volt a kethelyi Molnár János és a kisbéri Csősz Zsuzsanna házasságkötése 1808-ban és e helyen keresztelték 1826-ban lányukat, az ágat tovább vivő Molnár Annát is. 3. kép. Csép református templomát 1797-ben korai klasszicista stílusban építették. A naszályi születésű Iván Péter e falak között vette feleségül a kethelyi Molnár Annát 1850-ben, majd itt keresztelték István fiukat is 1854. október 1-én, aki viszont egy tápszentmiklósi református menyecskét, Kiss Erzsébetet hozott a házhoz, Csépen feleségül véve őt 1878. november 29-én.

4. kép. Csikvánd       Az 1906. november 24-én született Orbán Mária dédanya Csikvándon látta meg a napvilágot, így az itteni 1804-ben épült templomban keresztelték meg.

    5. kép. Écs             Écs római katolikus temploma XI. századi eredetű, majd a XVIII. században átépítették. 1869. évi teljes leégése utáni újjáépítés során a boltíves hajó helyett síkmennyezetet és klasszicista illetve eklektikus jellegű külsőt kapott. Itt keresztelték meg Pulai Julianna ősanyát 1828. augusztus 19-én.

6. kép. Gyirmót     mai barokk római katolikus temploma 1769-ben épült és tulajdonképpen a beazonosított családi események közül mindössze egyetlen egy köthető hozzá, helyesebben az is csak ennek kisebb méretű elődjéhez, lévén a gyirmóti Horváth Jánosnak és Kása Erzsébetnek még ezt megelőzően, 1764. augusztus 6-án született meg Erzsébet lánya
7. kép. Kajárpéc kispéci településrészén lévő evangélikus templom klasszicizáló, késő barokk stílusban 1788-ban épült. Előtte is volt templomuk a protestáns híveknek, ez minden valószínűség szerint még fából épült. Markó István és Bognár Katalin István fiát 1754. szeptemberében tehát még ott, az ő Katona Erzsébettől született ugyancsak István nevű fiát 1788. szeptemberében azonban már a vadonat új kispéci evangélikus templomban keresztelték meg. 8. kép. Koroncó római katolikus temploma 1745-47-ben épült, majd 1880. körül megnagyobbították és eklektikus stílusban átalakították. Tulajdonképpen valamennyi koroncói esküvői és keresztelési szertartás ebben az épületben zajlott a leszármazás szempontjából Koroncón "utolsóként" 1904-ben született Simon Margit dédanyával bezárólag. 9. kép. Kömlőd református temploma 1742-ben épült, hozzá tornyot 1830-ban építettek. Egyetlen családi vonatkozású esemény köthető Kömlődhöz, ez pedig Iván István dédapa 1900. szeptember 25-i születése. Szülei, a csépi Iván István és a tápszentmiklósi Kiss Erzsébet ez idő tájt éppen a Kömlőd melletti Nagyparnak pusztán dolgoztak. 10. kép. Kunsziget katolikus templomát az 1670-es években Széchényi Lőrinc építtette, melyet a török 1683-ban porig égetett. A visszatérő lakosság a Szent Lőrinc vértanúnak szentelt templomot felújította és az 1830-as évekig használta is, akkora életveszélyessé vált. A jelenlegi templom 1843-44-ben épült a régi helyén neoklasszicista stílusban, így az első bizonyosan itt keresztelt családős Szalai Ignác volt (1845.). 11. kép.  Marcaltő.  A római katolikus Nepomuki Szent János templomot 1774-76-ban emelték barokk stílusban, majd 1820-ban klasszicista ízlésben átépítették és jelentősen meg is nagyobbították. E helyütt keresztelték meg a felsőgörzsönyi Orbán Sándort is 1879-ben, édesapja vallásának megfelelően. 12. kép. Ménfőcsanak A csanakhegyi katolikus templom 1778-ban épült, az önálló plébánia 1787-ben keletkezett. Érdekes módon a templom nem a csanakfalui, hanem inkább már a népesebb csanakhegyi részen épült fel, ahol a mai napig megmaradt a hagyományos templom körüli temetkezési forma is. Csak a csanaki házasságkötések közül 30-at sikerült azonosítani, melyeket e falak között kötöttek.
13. kép. Mérges 1787-ben épített evangélikus templomában keresztelték meg 1878. január 18-án a közeli Csemez pusztán világra jött Varga Lídiát, azonban egyetlen más testvérét sem, azok mind máshol születtek. 14. kép. Mórichida 1789-ben épült evangélikus templomában tartották a keresztvíz alá 1856. augusztusában Földesi János és felesége, a kispéci származású Markó Zsuzsanna Katalin lányát. 15. kép. Mosonszentmiklós egyik büszkesége a falu közepén emelkedő dombra épült barokk Szent Miklós templom, Gróf Zichy Ferenc győri püspök építtette 1755-ben. 47 m-es tornyával és a mellette álló két kápolnával együtt úgy néz ki, mint egy édesanya két gyermekével. Itt keresztelték meg Frank János és második felesége, Szíjártó Erzsébet József fiát 1792-ben, az ő későbbi feleségét, Tóth Juliannát 1800-ban, majd kettőjük közös lányát, Frank Rozáliát 1828-ban.

16. kép. Nagybajcs 1787-ben önálló plébániát kapott, így Kisbajccsal, mint leányegyházával együtt levált a vámosi plébániáról. Ehhez képest a ma álló Szt. György vitéz és vértanú titulusú temploma csak jóval később, 1869-ben épült fel. Bóna Imrét 1876-ban tehát már e falak között kereszteltethették meg szülei, míg a megelőző ősök élete inkább az alsóvámosi templomhoz köthető.

17. kép.  Naszály A községben ma fennálló református templom 1859-ben épült, de természetesen a református egyház itt is jóval régebbi. Amikor tehát a neszmélyi származású Iván József 1804-ben itt vette feleségül Páli György Zsuzsanna lányát, akkor még a régi templom épülete állt. Abban keresztelték fiukat, Iván Péter is 1821-ben. 18. kép. Neszmély 1590-ben már a reformátusok használták a gótikus eredetű és eredetileg katolikusnak épített templomot. A török után romló félben levő épületet 1780-ban kezdték renoválni. A gyülekezet 1787-ben állította helyre a kétszáz évig csonkán álló tornyot. E szerint amikor a legrégebbi neszmélyi ős, Iván András fiát, Józsefet 1774-ben itt megkeresztelték, akkor még mind a templom épülete, mind pedig a torony romos állapotban állt.
19. kép. Nyúl A hagyomány szerint Mária Terézia hintója Pannonhalmára menet a romos nyúli templom előtt felborult. A királynőnek nem esett baja, ezért hálából, látva az üszkös templomot, nagylelkű királyi adományt tett. Ebből épült a feltűnően nagy templom 1769-1776 között késő barokk stílusban. A Nyúlon élt ősök két képviselőjét, Sulyok Pétert 1815-ben, majd Gyula nevű fiát is e falak között keresztelték meg 1841. decemberében. 20. kép. Öttevény ma is látható római katolikus temploma "csak" 1786-ban épült fel, ezzel szemben a teljes kutatás szempontjából legrégebbi konkrét dátummal bíró házasságkötést itt, Öttevényen kötötték 1742. január 28-án Halász Mihály és bizonyos Anna nevű leányzó között. Az ezt követő 4 öttevényi generáció jeles napjai már az itt látható épülethez kötődtek. 21. kép. Rábapatona katolikus templomát 1650 körül építtette a birtokos győri káptalan, de tornyot csak a XVIII. század közepén építettek hozzá. Az ősök közül Molnár János neve ismert a településről, azonban Katalin nevű leánya esküvőjét már nem érte meg, mert 1786-ban elhunyt. Katalint a szokásoknak megfelelően a menyasszony szülőfalujában, tehát itt Patonán vette feleségül a koroncói Kászli Mihály, ezt követően életük a férj falujában folytatódott. 22. kép. Rábaszentmiklós ritkaságszámba menően kis méretű római katolikus temploma a XII. század második felében épült román stílusban, azóta csak kisebb átalakításokon ment keresztül. Az innen előkerült legrégebbi dátum Orbán Márton és Szabó Róza József fiának 1812. november 11-i születése. Ugyancsak e római katolikus templom falai között tartották a keresztvíz alá az ő fiát, Orbán Mihályt is 1849. szeptemberében. 23. kép. Sobor evangélikus temploma a türelmi rendelet előírásai szerint épült közvetlenül az 1780-as évek közepén. Talán éppen a benne tartott egyik legelső esküvő volt 1784. november 21-én Varga János és Bodáts Katalin családősök házasságkötése. Ugyanitt tartották a keresztvíz alá János fiukat 1795-ben, illetve Szűcs Mihály és Csonka Julianna Erzsébet lányát is 1798-ban, sőt a később e két felcseperedett gyermek frigyéből született Varga Istvánt is 1838-ban. 24. kép. Szil katolikus temploma a Mindenszentek tiszteletére van felszentelve. Az épületet többször restaurálták, a XIX. század végére azonban állapota leromlott, ezért szükségessé vált egy új felépítése Az új, neoromán stílusú istenházát 1890-ben szentelték fel. Tulajdonképpen Benkovits Alajos és Kovács Erzsébet 1899. évi házassága az első családi esemény, amely ehhez az új épülethez köthető, az ezt megelőző és ismert 6 generáció még a régit használta.
25. kép. Tápszentmiklós református temploma 1835-ben épült, hatalmas bádogsisakos toronnyal. Kiss János és Sebő Sára Mihály fiát - helybeli templom akkor még nem lévén - 1819. októberében még a szomszédos és az anyakönyveket is vezető tápi egyháznál keresztelték meg, az ő 22 évvel később Kósa Évától született Zsuzsanna lányát azonban az akkor már 6 éve álló szentmiklósi református templomban. 26. kép. Tét község nagy része 1777-ben az evangélikusok régi templomával együtt leégett. A hívek a rákövetkező évben újat építettek, e templom torony nélküli, klasszicizáló barokk épület. Ferenczi Istvánnak és Árva Zsuzsannának 1775-ben született István fiát még a régi épületben keresztelték meg, míg az ő későbbi feleségét, Tóth Katalint 1779-ben már ebben a ma is látható épületben.

27. kép. Vámosszabadi régi, romos állapotú első templomának helyén a káptalan költségén 1658-ban épült új, korának megfelelően barokk épület, hozzá eredetileg csak egy fából ácsolt torony csatlakozott. 1787. évi leválásáig filiaként Alsóvámoshoz tartozott Nagy- és Kisbajcs is, így tehát a nagybajcsi nemes Oros Pál és Bartók Erzsébet Mihály fiát 1760-ban még e templom falai között keresztelték meg.

Itt pedig Sulyok Viktória és Péter felmenőinek "történései" apai és anyai ágon, névsorba szedve:

Fel

Vissza a családi bál oldalhoz

www.bigfoot.hu